Halloween

Halloween-t a sütőtök, a cukorkák, a szellemek és boszorkányok ünnepét minden évben október 31-én ünnepeljük. Mivel a pogány vallás egyik ünnepe ezért keveset is tudunk róla. Halloweent a mindenszentek előtti éjjel ünneplik meg.

Eredete több ezer évre nyúlik vissza. A kelták Samhaim fesztiválja volt ezen a napon és a Nap ünnepe, mely az egyik legjelentősebb kelta pogány ünnep volt.  A Halloween egyszerre jelenti a nyár végét és a sötétség időszakának kezdetét, valamint november elsejével az új év kezdetét. A druidák Angliában és Írországban gyújtottak tábortüzeket, körültáncolták őket és állat valamint termény áldozat mutattak be. A tűz jelképezte az otthon melegét valamint távol tartotta a gonosz szellemeket.

Az évek során ez a szokás is megváltozott. Az írek kivájt fehérrépa belsejébe helyeztek gyertyát, hogy a fény távol tartsa a rossz és fösvény Jack-et. A legenda szerint Jack volt az első ember, aki becsapta az ördögöt és halála után sem a mennybe sem a pokolba nem juthatott be. Egy lámpással a kezében kóborolt és kereste a megnyugvást a Földön. Ez volt az eredeti Jack-o-Lantern (töklámpás, azaz fehérrépa lámpás).

Később a Halloween elterjedt Amerikában is. Itt az emberek sütőtököt használnak lámpásként, mert ezek a termések nagyobbak és könnyebb kivájni őket, mint a fehérrépákat. Az évszázadok során minden kultúra hozzáadta a saját elemeit a Halloween ünnepléséhez.  A gyerekek beöltöznek díszes jelmezekbe, maskarákba és ajtótól-ajtóig járva kiabálják: „cukrot vagy csínyt!” Ha nem kapnak cukorkát, jöhet a csíny.

A kísérteties dekoráció, a rémisztő játékok és az „ijesztő ételek” a Halloween parti kimaradhatatlan alkotó elemei. 

Forrás: